Kedves Szülők!

Az óvodakezdéssel kapcsolatban szeretnék Önöknek néhány ötletet adni, mely családjuk és gyermekük igényeit figyelembe véve segíthet az óvodára való ráhangolódásban.

Az óvodakezdés minden gyermek és szülő számára kritikus időszak. Ez pozitív és negatív értelemben is így van, hiszen változással jár és igénybe veszi a gyermek és szülei problémamegoldó képességét.

Nekünk, szülőknek is szokatlan a gondolat, hogy a kisbabánk oviba fog járni, főleg akkor, ha nem volt bölcsis és ez lesz az első olyan közösség a családon kívül, aminek tagjává válik. Ezt magunkban elrendezni sem egyszerű, mindannyiunknak fel kell nőni a feladathoz. Hogyan könnyíthetnénk meg gyermekünk és a magunk számra is ezt az időszakot?

Elsősorban úgy, hogy megpróbáljuk átérezni gyermekünk jelenlegi helyzetét. Emlékezzünk vissza, hogy ránk milyen hatással volt az óvodakezdés. Remélhetőleg ezt egy várakozással teli, izgalmas időszaknak éltük meg. Természetesen szeretnénk, ha gyermekünknek is hasonlóan pozitív érzései lennének ezzel kapcsolatban. Ennek érdekében fontosnak tartok egyfajta finom ráhangolódást az óvodára. Ez az átmenet egyébként is kritikus váltás, és egyáltalán nem annyira zökkenőmentes gyermekeink számára, mint ahogyan mi azt gondoljuk. Az ovira való ráhangolódás pozitívan befolyásolja a későbbi magatartását, megkönnyíti az új közösségben az óvodai életét.

    • Az ovi megkezdéséig is töltsünk időt olyan társaságban, ahol több hasonló korú gyerekkel találkozhatunk, így gyermekünk alkalmazkodhat gyermekközösségekhez, megtanulhatja azt, hogy nem mindig ő van fókuszban, meg kell osztoznia játékokon. Ilyen helyszínek lehetnek pl. játszóterek, játszóházak, gyerekrendezvények, családi alkalmak.
    • Alakítsunk ki egy számára is jól élhető napirendet. Vegyük számításba, hogy a reggeli készülődéskor a gyerekek lassúbbak, hagyjunk számukra is elegendő időt. Így örömteli és nem feszültségekkel terhelt lesz a nap indulása.
    • Vegyük fontolóra, hogyan lesz megoldható az, hogy lehetőleg ugyanabban az időben érkezzünk az oviba reggel, és menjünk érte délután. Így kiszámíthatóvá válnak gyermekünk napjai és ez megnyugtató biztonságérzéssel társul.
    • A következetesség nem csak gyermekünkkel kapcsolatos elvárásokra, szabályokra kell, hogy érvényes legyen, hanem saját magunkra is!
    • Mondjuk el a gyermekünknek, hogy mire számíthat az ovival kapcsolatban, mi fog ott történni, mi, mi után következik, és hogy az óvónénik, dajkák segíteni fognak nekik mindenben, amíg Önök délután értük nem mennek. A gyerekek csak a cselekményekhez, történésekhez igazított sorrendiséget tudják megbízhatóan követni, hiszen ők még az órát nem ismerik.
    • Sétáljunk el többször az ovi kezdése előtt is az óvoda előtt, nézzünk be az udvarra, ismerkedjünk az útvonallal.
    • Beszélgessünk gyermekünkkel a saját ovis élményeinkről, akár mesébe is szőhetjük ezeket, és/vagy könyveket is segítségül hívhatunk. Ilyen klasszikus például a Pöttyös Panni az óvodában vagy az Anna, Peti és Gergő sorozat ovi kezdésről szóló része. Beszéljünk arról is gyermekünkkel, hogy ő milyennek képzeli az ovit, izgul-e esetleg valami miatt. Természetes, ha igen, hiszen mi is izgalommal gondolunk a szeptemberre. Ezt bátran el is mondhatjuk neki, hiszen meg fog változni életünk eddigi rendje, mert neki is lesz „munkahelye” napközben, mint a felnőtteknek. Félelmeire, aggodalmaira megértően reagáljunk, soha ne bagatellizáljuk el őket olyannal, hogy pl. „Nem kell félned…”, hiszen ezzel nem nyugtatjuk meg, sőt, azt az érzést kelthetjük benne, hogy valami nincs rendben vele, hogy így érez. Beszélgetés, beszélgetés, beszélgetés a megoldás, a megnyugtatás kulcsa!
    • A beszélgetés jelentősége akkor sem csökken, ha az ovi elkezdődik. A főszerep az ovisé lesz, nem a felnőtteké. Mi, felnőttek próbáljunk meg elcsendesedni, és hagyjuk őt mesélni élményeiről, de ne faggassuk!
    •  A gyerekek általában nehezen élik meg a szülőtől való elválást, ami teljesen természetes. Fontos szem előtt tartanunk, hogy mindannyiunk érdeke megkönnyíteni a reggeli elválást, hiszen így leszünk a nap folyamán nyugodtak mindannyian. Gyermekünk is így engedi bele magát abba az örömteli, új, érdekes társas térbe, amit az ovi jelent majd számára. Mindig búcsúzzunk el tőle, akkor is, ha számunkra is felkavaró az elköszönés. Soha ne hagyjuk az oviban úgy, hogy „elsurranunk”. A csalódottság, a sokkoló érzés maradandó nyomokat hagyhat a kicsiben. Mondjuk el neki, hogy alvás és játszás után igyekszünk érte délután, amikor mi is végeztünk a munkahelyünkön.
    • A pszichológiában átmeneti tárgynak nevezett, biztonságot nyújtó, „anyapótló” plüss figura, vagy takaró stb. nagyon fontos az oviba beszokó gyermek számára, ezeket ne felejtsük otthon, be lehet vinni a kezdeti időszakban az óvodába.
    • Mondjuk el a kicsinek, hogy az oviban az óvónénik és a dajka nénik olyanok, mint a pótanyák, akik távolmaradásáig helyettesítik anyát, amíg a munkahelyén dolgozik. Fontos, hogy figyeljenek rájuk, és amire kérik őket, megcsinálják.
    • Lényeges, hogy az óvoda kezdésekor a gyermekek kanállal, villával tudjanak enni, és természetesen pohárból inni. Az önállóság gyakorlása az egyszerűbb ruhadarabok fel- és levételének megtanulása tekintetében is hasznos.
    • Az ovival kapcsolatban lehet otthon rajzolni, festeni, gyurmázni, mesélni. Ezek a tevékenységek megkönnyítik az elkövetkezendő időszakot.
    • A szobatisztaság kérdése szinte minden első szülői értekezleten felszínre kerül. Minden gyermek más, így a szobatisztaság sem ugyanabban az időben alakul ki. Gyermekünk számára azzal könnyíthetjük meg a szobatisztaság kialakulását, ha mi magunk nem stresszelünk rá a témára. Lehet gyakran pelus nélkül gyermekünk a nyár utolsó időszakában is nagy melegben, ezzel megkönnyítjük számára a testi folyamatai nyomonkövetését és azt, hogy ráérezzen, ő is irányíthatja azokat.:-) A stabilan szobatiszta gyermek, aki már néhány hónapja tudja szükségleteit kontrollálni, vissza is eshet a beszokatás időszakában. Az óvodakezdés kritikus időszak a gyermekek életében – mint már a fentiekben említettem, – így bármilyen jól is érzi az oviban magát, az új helyen, az új közösségben előfordulhatnak a szobatisztasághoz kapcsolódó „balesetek”. Ezeknek okait ne forszírozzuk gyermekünknél, főleg azért, mert nem is biztos, hogy vannak rá szavai, hiszen nem tudatos folyamatról van szó az esetek legnagyobb részében. Váltóruhája viszont legyen mindig, és számítsunk rá, hogy esetleg „csomaggal” fogadnak bennünket délután. Amennyiben a beszokatás első két hónapja után is előfordulnak egy előzőleg már stabilan szobatiszta gyereknél ilyen „balesetek”, kérem keressenek időpontért.

Szülőkonzultáció során több olyan témát is érinthetünk, mely segítségével az alapproblémát, esetleges elakadást a gyermek bevonása nélkül is sikerül megoldani.

Óvodapszichológusként a Hajdúszoboszlói Egyesített Óvoda 8 tagóvodáját látom el, kétheti rendszerességgel látogatok az egyes óvodákba. Fogadóórám hétfőn délután és pénteken délelőtt van, de egyedi esetekben időpontot tudunk egyeztetni más napokon a reggeli órákban is. Óvodapszichológusi konzultációra minden esetben előzetes bejelentkezés szükséges!

Bízom benne, hogy az óvoda kezdése minden gyermek és szülő számára zökkenőmentesen történik majd!

Kívánok minden óvodát kezdő család számára nagyon jó egészséget, kitartást, friss energiákat, sok örömöt és sikert az elkövetkező időszakhoz!

Litkei Enikő
óvodapszichológus
tanácsadó szakpszichológus
www.litkeieniko-pszichologus.hu
+36 20 9390963